Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei egy kötetben

Valóságos gyógyszerészet-történeti csemege az a szép kivitelezésű, vaskos kötet, amelynek bemutatóját november 21-én tartották a segesvári Rosenthal-házban nemrégiben megnyílt patikai magángyűjtemény helyszínén. A Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán – Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című kötet szerzője id. Veress László nyugalmazott segesvári főgyógyszerész, aki az erdélyi gyógyszerészet-történet-kutatás terén végzett munkája és több évtizedes közösségi tevékenységének elismeréseként számos díj, kitüntetés birtokosa. A Studium Kiadónál megjelent kötetet Nagy Zsolt szerkesztette és látta el bevezetővel, kiegészítésekkel, jegyzetekkel, mutatókkal. A kötetet román és német nyelvű kivonat zárja. Az ajánlásokat a szerző lelkész és gyógyszerész fiai, Veress László és Veress Zsombor írták.

A kötet első fejezete Segesvár gyógyszerészet-történetét mutatja be, kezdve az 1461-ben már írásban is említett Szent Antal-templomtól és ispotálytól, ahol az anyarozs gombája által okozott járványszerű rettegett betegséget gyógyították, a Leprások templomán át a város többi kolostoráig, ahol a különböző súlyos, járványos betegségekben szenvedőket ápolták. Olvashatunk a név szerint említett első gyógyszerészről (Petrus Apothecarius), a különböző korszakokban folyó gyógyító munkáról, a 18. században létrejövő patikákról (Korona, Oroszlán, Sas), majd a későbbiekről egészen a mai napig, amikor a láncolatok mellett mindössze két gyógyszertárban, köztük a szerző által alapított Rubin patikában készítenek orvosi vény alapján egyénre szabott magisztrális gyógyszereket. 

Érdekes fejezet szól Segesvár híres gyógyszerészeiről, a szakma tudós képviselőitől a hivatást megszégyenítő patikusig, aki Auschwitzban Mengele mellett „a Zyklon-B adminisztrálásával kapcsolatos feladatokat látta el”. 

Egy következő fejezetben gazdag képanyaggal Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei elevenednek meg. 

A kötet további részét a patikatégelyek tartalmának a leírása tölti ki: a növényi eredetű hatóanyagok és összetett készítmények, az ásványi eredetű egyszerű és összetett szerek, a vegyes eredetű készítmények, a gombaeredetű, valamint az állati eredetű hatóanyagok. A könyv gerincét képező írások mellett, amelyek etnobotanikai szempontból is érdekesek, az őket tartalmazó patikai állványedények és a hatóanyagok eredetét bemutató színes képek teszik látványossá a leírást, amit a Segesvárról készült régi és új felvételek, műalkotások képe és találó illusztrációk tovább gazdagítanak.

„Így tehát – reményeink szerint – id. Veress László kötete már nemcsak pontosan adatolt gyógyszerészet-történeti dolgozat, de néprajzi adalékokban gazdag szakmunka, gyönyörködtető város- és helytörténeti album, izgalmas kultúr-, egyház- és művelődéstörténeti kiadvány is, sőt az érdeklődők egykori gyógyszerek mai alkalmazási, használati lehetőségeire vonatkozóan is információkat kaphatnak” – írja bevezetőjében a szerkesztő. 

„A több mint másfél kilós kötet jócskán meghaladja egy átlagos könyv tömegét, ami meghökkentő első benyomást jelent, és impozáns szellemi teljesítmény eredménye. „A közel 450 oldal, a közel 100 szerkesztői kiegészítés és 600-at meghaladó számozott jegyzet, a szintén 600-at megközelítő színes fényképfelvétel, a szerző által önálló monográfiában, újságcikkben bemutatott 141 szimplicia (önálló hatóanyag) és kompoziták (összetett készítmények), a közel 100 oldal terjedelmű mutatók mögött több évtizedes kutatómunka áll” – osztotta meg a számadatokat a szerkesztő, Nagy Zsolt. 

Forrás: Népújság

 

Múzeumba kerülhetnek a 125 éves kórházi liftek

Amennyiben elkészül a terv, az idén végre kicserélhetik a segesvári kórház 125 éves kézi meghajtású liftjeit. A Monarchia idejében készült, muzeális értékű három felvonó közül egyet a kórház udvarán állítanának ki, egyet pedig megtartanának. A harmadikra a városi múzeum tart igényt.

A korszerű liftek beszerzéséig maradnak a kötéllel húzott felvonók, ölben cipelik a hordágyakat, betegeket. Műszaki vizsga hiányában a lifteket elvileg nem szabadna használni. Csakhogy a felvonók ellenőrzését végző cégek a villanymotorral ellátott liftek vizsgálatára szakosodtak, így afféle patthelyzet alakult ki a kórház és az ellenőrző hatóság között. Segesváron a motort az emberi kar jelenti, amely kötelet húz.

Nagy-Küküllő vármegye egykori regionális kórháza műemlék épület, az eredeti felirat szerint a budapesti Dávid utcai gépfelvonó gyárban 1896-ban készült liftjei a kórház eddigi 125 éves történelmében soha nem hibásodtak meg. Az időnként cserére szoruló vaskos köteleken kívül minden egyes alkatrész eredeti: az acélkábel, a vaslánc, a kétoldali tölgyfaoszlop, a fékrendszer, a kabin, a bejárat előtti kovácsoltvas kerítés, a padláson az óriáscsiga.

Fotó: Agerpres

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Nemzetközi tendert hirdetnek az óváros helyreállítására

A segesvári vár restaurálására és jobb kihasználására kiírandó, a örökségvédelmi intézettel közösen lebonyolítandó nemzetközi tender országos premiernek számít, hiszen eddig csak nagyvárosok, például Kolozsvár írt ki külföldiek számára is nyitott versenytárgyalásokat, de azokra is csak magáncégek jelentkezhettek. A dokumentáció elkészítését átfogó kutatások előzik meg, melyeket a jövőben is hasznosítani tudnak a várra vonatkozó projektekhez. A polgármester szerint a dokumentáció elkészítését közvita is követi, melyen a segesváriak, illetve a turizmusban érdekelt szereplők mondhatják el a várral kapcsolatos észrevételeiket, panaszaikat és óhajaikat.

Az előkészítendő projekt nem csak a vár restaurálására, berendezésére és használhatóvá tételére vonatkozik, hanem a benne lévő zöldövezetek és sétányok helyreállítását és bővítését is előírja.

A segesvári várban már júliusban általános állagfelmérési munkálatba kezdtek az országos örökségvédelmi intézet szakemberei, ez ugyanis elengedhetetlen lépés az uniós források lehívásához. Az önkormányzat a tulajdonjogi viszonyokat is tisztázta, ami szintén szükséges a felújításhoz: a vár falát és a hozzá tartozó bástyákat telekeltette. A topográfiai felmérés során kiderült, hogy a falaknak mindössze fele képezi az önkormányzat tulajdonát, a másik része egyházi, illetve magántulajdonban van. A

 két leomlott várfalszakasz helyreállítása ügyében is történt előrelépés: a Szabók bástyája és a Csizmadiák bástyája közötti leomlott falrész újjáépítését a Károly brit trónörökös támogatásával működő Monumentum Egyesület végzi el, míg a római katolikus templom mögötti falrész helyreállítását az önkormányzat vállalta.

Az egyik leglátogatottabb erdélyi és romániai turisztikai helyszínnek minősülő Segesvár történelmi városközpontja 1999 óta a Világörökség része, itt maradt fenn legösszefüggőbben az erdélyi szász épített örökség. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, ezeket 930 méter hosszú várfal köt össze, mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt, jelenleg múzeum. Híres zenélő óráján a 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, ezeket 1601-ben elrabolták, majd 1648-ban pótolták.

Segesvár a top 10-ben 

A Világbanknak a romániai városokról készített felmérése alapján Segesvár bekerült az első tíz település közé. A tanulmány egyebek mellett azt vizsgálta, hogy milyen „csendesek és tiszták” a városok, ugyanakkor figyelembe vették a gazdasági helyzetet, az építészeti örökséget, a turisztikai, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat, a zöldövezetek felületét, illetve a helyiek vendégszeretetét, a civil elkötelezettséget stb. Az adatok feldolgozását követően az első lett Brassó, majd Kolozsvár, Nagyszeben, Bukarest, Nagyvárad, Temesvár, Jászvásár, Konstanca és Gyulafehérvár következik, a tizedik helyen van Segesvár. Ovidiu Dumitru Mălăncrăvean polgármester szerint ez annak is köszönhető, hogy a város nemzetközileg is elismert turisztikai márkajegy lett.