Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulójára emlékeztek

A Segesvár melletti településen, a turulmadaras emlékműnek helyt adó múzeumkertben az 1849-es fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést.
 
Petőfi lelke ott van velünk, mikor ma, magyarok teszünk valamit szülőföldünkért, közösségünkért, nemzetünkért. Emléke mellett tartsuk meg ezt a lelkületet is – jelentette ki Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vasárnap az erdélyi Fehéregyházán.

A Segesvár melletti településen, a turulmadaras emlékműnek helyt adó múzeumkertben az 1849-es fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést.

Szilágyi Péter beszédében Szabolcska Mihály Petőfi lelke című írására utalva elmondta: mikor a szerző Petőfi lelkét említi, „a magyar szabadság lelkét” keresi. „Petőfi Sándor nyomán haladva azóta is ezt keresi minden nemzedék, a maiak is, így mi is” – hangsúlyozta. Ez a hazaszeretethez kötődik a legszorosabban, Petőfit is ez vezérelte a legnagyobb áldozat meghozatalára Fehéregyháza határában, és ez „az örök eligazodási pont” minden nemzedék számára – vélte.

A politikus kijelentette: a hazaszeretet vezette a magyar kormányt is arra, hogy 2010 óta a nemzeti összetartozás megerősítésére törekedjen minden magyar közösségben a Kárpát-medencében és bárhol a világon, és meglátása szerint ez az elmúlt 13 év legnagyobb eredménye. „Akik ennek a szellemében cselekszenek ma, azokban ott dolgozik Petőfi lelke, ott lobog a 200 éve fellobbant láng is” – fogalmazott.

Szilágyi Péter rámutatott: „ma a nyugati hatalmasságok szeretnék letörni a magyar szabadság vágyát”, akik a közösség érdeke helyett az egyén önös érdekeit akarják érvényesíteni. „A magyarok nem követik, nem követhetik ezt az utat” – nyomatékosította, emlékeztetve, hogy a magyarság közösségben gondolkodik, így értelmezi a múltat és a jelent, így tervezi a jövőjét is. „Van, amire büszkének lennünk: a magyarság most egységesebb, mint valaha” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az egység erősíti „a belső és külső szabadságunkat is”.

„Csak akkor vagyunk szabadok, ha minden magyar szabadságban élhet” – közölte, hozzátéve, hogy ehhez a magyar kormány „megtartóvá tette” a szülőföldet, gondoskodó közösségekben egyesítette a magyarságot.

Arról is szólt, hogy Kárpátalján a magyar közösség óriási kihívásokkal néz szembe, 2014 óta jogfosztott állapotban tartják, és a háború minden további napja életveszélyt jelent számára. Ezért a magyarok elsődleges érdeke a fegyverszünet kihirdetése, a béketárgyalások megkezdése – összegzett.

Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az egykori csata helyszínén a „visszatérő, örökké élő Petőfire” emlékeznek évről évre. Külön szólt Haller Lujza grófnőről, aki az emlékparkot és helyi Petőfi-múzeumot létrehozta, gondozta.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke az erdélyi Petőfi-kultusz erősségét méltatta, és rámutatott: Petőfi óta tudjuk, hogy minden rendszer megdönthető és tudatosan kell tenni a békéért.

Pohankovics András, Kiskőrös képviselőjeként „az egyik szülőváros” üzenetét hozta, és úgy vélte, a bicentenárium ösztönzés a határon túli és inneni magyarság számára, önazonosságát, megmaradását szolgálja.

Balla László, Kiskunfélegyháza alpolgármestere rámutatott, hogy Petőfi minden magyaré, „nem véletlenül nyugszik egyszere sehol és mindenhol”, és halálának napja „a megdicsőülésének napja”.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete által rendezett emlékünnepség koszorúzással kezdődött az ispán-kúti emlékműnél, majd az unitárius templomban istentisztelet követte. A turulmadaras emlékműnél is volt koszorúzás, az ünnepi hangulatot a sárospataki 8kor Színház, a bajai Rábl Színpad és Zenei közösség, és Bánföldi Szilárd színművész fellépése biztosította.

Kiemelt kép: Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Segesvár melletti Fehéregyházán, az 1849-es fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen 2023. július 30-án. MTI/Veres Nándor

Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei egy kötetben

Valóságos gyógyszerészet-történeti csemege az a szép kivitelezésű, vaskos kötet, amelynek bemutatóját november 21-én tartották a segesvári Rosenthal-házban nemrégiben megnyílt patikai magángyűjtemény helyszínén. A Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán – Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című kötet szerzője id. Veress László nyugalmazott segesvári főgyógyszerész, aki az erdélyi gyógyszerészet-történet-kutatás terén végzett munkája és több évtizedes közösségi tevékenységének elismeréseként számos díj, kitüntetés birtokosa. A Studium Kiadónál megjelent kötetet Nagy Zsolt szerkesztette és látta el bevezetővel, kiegészítésekkel, jegyzetekkel, mutatókkal. A kötetet román és német nyelvű kivonat zárja. Az ajánlásokat a szerző lelkész és gyógyszerész fiai, Veress László és Veress Zsombor írták.

A kötet első fejezete Segesvár gyógyszerészet-történetét mutatja be, kezdve az 1461-ben már írásban is említett Szent Antal-templomtól és ispotálytól, ahol az anyarozs gombája által okozott járványszerű rettegett betegséget gyógyították, a Leprások templomán át a város többi kolostoráig, ahol a különböző súlyos, járványos betegségekben szenvedőket ápolták. Olvashatunk a név szerint említett első gyógyszerészről (Petrus Apothecarius), a különböző korszakokban folyó gyógyító munkáról, a 18. században létrejövő patikákról (Korona, Oroszlán, Sas), majd a későbbiekről egészen a mai napig, amikor a láncolatok mellett mindössze két gyógyszertárban, köztük a szerző által alapított Rubin patikában készítenek orvosi vény alapján egyénre szabott magisztrális gyógyszereket. 

Érdekes fejezet szól Segesvár híres gyógyszerészeiről, a szakma tudós képviselőitől a hivatást megszégyenítő patikusig, aki Auschwitzban Mengele mellett „a Zyklon-B adminisztrálásával kapcsolatos feladatokat látta el”. 

Egy következő fejezetben gazdag képanyaggal Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei elevenednek meg. 

A kötet további részét a patikatégelyek tartalmának a leírása tölti ki: a növényi eredetű hatóanyagok és összetett készítmények, az ásványi eredetű egyszerű és összetett szerek, a vegyes eredetű készítmények, a gombaeredetű, valamint az állati eredetű hatóanyagok. A könyv gerincét képező írások mellett, amelyek etnobotanikai szempontból is érdekesek, az őket tartalmazó patikai állványedények és a hatóanyagok eredetét bemutató színes képek teszik látványossá a leírást, amit a Segesvárról készült régi és új felvételek, műalkotások képe és találó illusztrációk tovább gazdagítanak.

„Így tehát – reményeink szerint – id. Veress László kötete már nemcsak pontosan adatolt gyógyszerészet-történeti dolgozat, de néprajzi adalékokban gazdag szakmunka, gyönyörködtető város- és helytörténeti album, izgalmas kultúr-, egyház- és művelődéstörténeti kiadvány is, sőt az érdeklődők egykori gyógyszerek mai alkalmazási, használati lehetőségeire vonatkozóan is információkat kaphatnak” – írja bevezetőjében a szerkesztő. 

„A több mint másfél kilós kötet jócskán meghaladja egy átlagos könyv tömegét, ami meghökkentő első benyomást jelent, és impozáns szellemi teljesítmény eredménye. „A közel 450 oldal, a közel 100 szerkesztői kiegészítés és 600-at meghaladó számozott jegyzet, a szintén 600-at megközelítő színes fényképfelvétel, a szerző által önálló monográfiában, újságcikkben bemutatott 141 szimplicia (önálló hatóanyag) és kompoziták (összetett készítmények), a közel 100 oldal terjedelmű mutatók mögött több évtizedes kutatómunka áll” – osztotta meg a számadatokat a szerkesztő, Nagy Zsolt. 

Forrás: Népújság

 

Múzeumba kerülhetnek a 125 éves kórházi liftek

Amennyiben elkészül a terv, az idén végre kicserélhetik a segesvári kórház 125 éves kézi meghajtású liftjeit. A Monarchia idejében készült, muzeális értékű három felvonó közül egyet a kórház udvarán állítanának ki, egyet pedig megtartanának. A harmadikra a városi múzeum tart igényt.

A korszerű liftek beszerzéséig maradnak a kötéllel húzott felvonók, ölben cipelik a hordágyakat, betegeket. Műszaki vizsga hiányában a lifteket elvileg nem szabadna használni. Csakhogy a felvonók ellenőrzését végző cégek a villanymotorral ellátott liftek vizsgálatára szakosodtak, így afféle patthelyzet alakult ki a kórház és az ellenőrző hatóság között. Segesváron a motort az emberi kar jelenti, amely kötelet húz.

Nagy-Küküllő vármegye egykori regionális kórháza műemlék épület, az eredeti felirat szerint a budapesti Dávid utcai gépfelvonó gyárban 1896-ban készült liftjei a kórház eddigi 125 éves történelmében soha nem hibásodtak meg. Az időnként cserére szoruló vaskos köteleken kívül minden egyes alkatrész eredeti: az acélkábel, a vaslánc, a kétoldali tölgyfaoszlop, a fékrendszer, a kabin, a bejárat előtti kovácsoltvas kerítés, a padláson az óriáscsiga.

Fotó: Agerpres

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Nemzetközi tendert hirdetnek az óváros helyreállítására

A segesvári vár restaurálására és jobb kihasználására kiírandó, a örökségvédelmi intézettel közösen lebonyolítandó nemzetközi tender országos premiernek számít, hiszen eddig csak nagyvárosok, például Kolozsvár írt ki külföldiek számára is nyitott versenytárgyalásokat, de azokra is csak magáncégek jelentkezhettek. A dokumentáció elkészítését átfogó kutatások előzik meg, melyeket a jövőben is hasznosítani tudnak a várra vonatkozó projektekhez. A polgármester szerint a dokumentáció elkészítését közvita is követi, melyen a segesváriak, illetve a turizmusban érdekelt szereplők mondhatják el a várral kapcsolatos észrevételeiket, panaszaikat és óhajaikat.

Az előkészítendő projekt nem csak a vár restaurálására, berendezésére és használhatóvá tételére vonatkozik, hanem a benne lévő zöldövezetek és sétányok helyreállítását és bővítését is előírja.

A segesvári várban már júliusban általános állagfelmérési munkálatba kezdtek az országos örökségvédelmi intézet szakemberei, ez ugyanis elengedhetetlen lépés az uniós források lehívásához. Az önkormányzat a tulajdonjogi viszonyokat is tisztázta, ami szintén szükséges a felújításhoz: a vár falát és a hozzá tartozó bástyákat telekeltette. A topográfiai felmérés során kiderült, hogy a falaknak mindössze fele képezi az önkormányzat tulajdonát, a másik része egyházi, illetve magántulajdonban van. A

 két leomlott várfalszakasz helyreállítása ügyében is történt előrelépés: a Szabók bástyája és a Csizmadiák bástyája közötti leomlott falrész újjáépítését a Károly brit trónörökös támogatásával működő Monumentum Egyesület végzi el, míg a római katolikus templom mögötti falrész helyreállítását az önkormányzat vállalta.

Az egyik leglátogatottabb erdélyi és romániai turisztikai helyszínnek minősülő Segesvár történelmi városközpontja 1999 óta a Világörökség része, itt maradt fenn legösszefüggőbben az erdélyi szász épített örökség. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, ezeket 930 méter hosszú várfal köt össze, mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt, jelenleg múzeum. Híres zenélő óráján a 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, ezeket 1601-ben elrabolták, majd 1648-ban pótolták.

Segesvár a top 10-ben 

A Világbanknak a romániai városokról készített felmérése alapján Segesvár bekerült az első tíz település közé. A tanulmány egyebek mellett azt vizsgálta, hogy milyen „csendesek és tiszták” a városok, ugyanakkor figyelembe vették a gazdasági helyzetet, az építészeti örökséget, a turisztikai, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat, a zöldövezetek felületét, illetve a helyiek vendégszeretetét, a civil elkötelezettséget stb. Az adatok feldolgozását követően az első lett Brassó, majd Kolozsvár, Nagyszeben, Bukarest, Nagyvárad, Temesvár, Jászvásár, Konstanca és Gyulafehérvár következik, a tizedik helyen van Segesvár. Ovidiu Dumitru Mălăncrăvean polgármester szerint ez annak is köszönhető, hogy a város nemzetközileg is elismert turisztikai márkajegy lett.