Segesvár környéke már az ókortól fogva lakott terület volt. II. Géza idejében érkeztek ide az első szász lakosok, akik szorgalmuk és tehetségük nyomán fontos kereskedelmi és kézműipari központtá emelték a várost. Az évszázadok folyamán számos történelmi pillanat helyszíne volt a település, melyek közül magyar vonatkozásban kiemelendő, a segesvári csata momentuma.

Az 1848/1849-es szabadságharc végóráiban került sor az egyesített orosz-osztrák sereg és a magyar honvédség csatájára Segesváron. A két birodalom összehangolt támadását már nem tudta megállítani Bem tábornok és jól képzett hadserege, így a hadállások összeroskadtak a négyszeres túlerővel szemben, majd a kozákok lovasrohama tizedelte meg a visszavonuló forradalmárokat. Bem József is majdnem elesett a csatában, lovával egy mocsárba zuhant, s csak estére találtak rá a keresésére indult honvédek. Ebben a véres csatában tűnt el a magyar irodalom legendás költője, Petőfi Sándor is.

A nemzet poétájának emlékére és a csata hatvanadik évfordulójára avatta fel Segesvár Petőfi-szobrát 1897. július 31-én. A három és fél méter magas bronzalkotást Köllő Miklós szobrászművész készítette el, amelyet a város főterén, a vármegyeházzal szemben csodálhattak meg a látogatók. 1916-ban a románok váratlan betörésének köszönhetően ki kellett menekíteni a szobrot Erdélyből, majd 1922-ben Kiskunfélegyházán állították fel, s azóta is ott található. 2008-tól 2014-ig restaurálták a szobrot, így ma már eredeti fényében megtekinthető.

 Képek: 1. Petőfi szobra Segesváron. – Digitális Képarchívum. DKA-040241 https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=40241Forrás: Vasárnapi Újság, 44. évf. 32. sz. (1897. aug. 8.), 520. – Elektronikus Periodika Archívum https://epa.oszk.hu/00000/00030/02268/pdf/, 2. OSZK - Az 1848–49-es szabadságharc emlékművei – Segesvár. 1. rész Meghívó a segesvári Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyére – Plakát- és Kisnyomtatványtár, KnyB 875. 3. https://felegyhazikozlony.eu/