Nevezetességek, látnivalók

Segesvár egy ma is lakott középkori várral büszkélkedik. Először 1280-ban emeltek a település dombjára várat. A XVI. században a vár alatt igen jól szervezett céhekbe tömörült mesterek telepedtek le. Jó anyagi helyzetüknek köszönhetően hamarosan egy 4 méter magas 930 méter hoszú kőfalat emeltek a vár köré. A XV. században újabb 3-4 méterrel nőtt a fal magassága, majd az azt követő 200 év alatt a fal magassága néhol elérte a 15 méteres magasságot is. 14 őrtornyot is építettek, amelyeket a költségeket álló céhekről nevezték el. A 14-ből 9, az óratorony, a tímárok, a szabók, a kovácsok, a szűcsök, a csizmadiák, a mészárosok, a kötélverők és az ónművesek tornyai, ma is állnak. Sajnos a borbélyok, a lakatosok, takácsok és a kádárok tornyai mára már megsemmisültek.

Az Óratorony Segesvár legmagasabb tornya, 64 m magas és a XIV. században építették. A falak vastagsága helyenként eléri a 2,3 métert. A harmadik emeletet mintegy 3 méterre kiugró konzolok veszik körbe, az 1,4 méterrel beljebb levő ötödik emeletet pedig nyitott erkély veszi körül. Az ötödik emelet felett négy kisebb torony található. A 34 méter magas tetőt színes zománcos cserepek fedik. A tetőt két kupola zárja le, felette egy aranyozott gömb, az afeletti oszlopon egy szélkakas látható. A toronyórának két számlapja van, az egyik a város felé, a másik a vár felé néz. Az óralap melletti fülkékben találhatók az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai. 1556-ig az első emeleten a polgármesteri hivatal működött. 1899-től a toronyban a Történelmi múzeum kapott helyet.

A Hegyi templomként (Bergkirche) is ismert épület a vár legmagasabb, délnyugati platóján áll, elkülönülve a középkori várostól (megközelíteni a Diáklépcsőn lehet). Eredetileg Szent Miklósnak szentelt, keletelt, gótikus, háromhajós templom, a nyugati oldalán toronnyal. Közvetlen előzménye egy román kori templom volt, aminek az alapítása még nem tisztázott. A román kor emléke a szentély alatti kripta. A mai templomtestet a 14. század közepén kezdték építeni több periódusban, teljes befejezésére a 15. század utolsó harmadában, a 16. század elején került sor. A szentély és a diadalív falfestményeit Bálint mesterhez (1488) köti a kutatás. A szárnyasoltár (Szent Márton ábrázolásával) 1520-ból való. 16. századi, már reneszánsz bútorzata Johannes Reychmuth munkája. A templom késő gótikus szentségfülkéje kimagasló emléke Erdély középkori építészetének. Harangja 1440-ből való. A templom freskóit a 18. század harmadik harmadában lemeszelték, felfedezésükre csak 1934-ben került sor. A templom mai arculatát a 20. század utolsó évtizedében végzett felújításnak köszönhetően nyerte el. A helyreállítás Europa Nostra-nagydíjat kapott (2004).

A fedett , más nevén diáklépcső 1642- ben épült. Akkor 300 foka volt, és a J. Haltrich középiskolába járó gyerekek védelmére fedték be. Az 1849-es átalakítási munkálatok nyomán csupán 175 lépcsőfok maradt.

A Szarvasos ház talán a legjobban megőrizte eredeti formáját. Valószínüleg a XVII. században épült, és nevét a ház sarkán látható szarvasfejről kapta. Nagyon szépen renoválták 1988-2001 között. A munkálatokat a Művelődésügyi Minisztérium kezdte el, majd a Fundatia Restauro Messerschmitt folytatta. Az épületben jelenleg szálloda van, és a román-német művelődésügyi központ irodája. Többek között konferencia termek és falifestényekkel, kazettás mennyezettel díszített kiállító termekkel is büszkélkedik ez a nem mindennapi épület.

Petőfi Sándor költőnk 1849 július 31-én esett el a Segesvár melletti Fehéregyházán. 48 évvel később 1897-ben a segesvári vár északkeleti várfokán az akkori Megyeháza (ma Városháza) előtt felavatták egészalakos szobrát, Köllő Miklós alkotását. Azt a szobrot 1916 nyarán, a román betörés előli menekítés alkalmával szerelték le és szállították Budapestre, majd a trianoni döntés után 1922 őszén Kiskunfélegyházán állították fel. Ezután Segesváron a várban több mint 40 évig nem állt Petőfi szobor, míg 1959-ben a Köllő-féle szobor helyén felavatták a költő, Romulus Ladea (1901-1970) román szobrász által mintázott mellszobrát, melyet Bukarestben a Képzőművészeti Alap gyárában öntöttek ki. A szobor 2006-ig állt itt amikoris a talaj beázására és a várfal meggyengülésére hivatkozva eltávolították, talapzatát elbontották, azzal az igérettel, hogy a város más pontján majd felállítják. Erre 2013 nyaráig kellett várni, amikor a Szent József római katolikus templom és a Csízmadia bástyák közötti kis parkban avatták fel ünnepélyesen.