Blog - Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei egy kötetben

A több mint másfél kilós kötet jócskán meghaladja egy átlagos könyv tömegét, ami meghökkentő első benyomást jelent, és impozáns szellemi teljesítmény eredménye. „A közel 450 oldal, a közel 100 szerkesztői kiegészítés és 600-at meghaladó számozott jegyzet, a szintén 600-at megközelítő színes fényképfelvétel, a szerző által önálló monográfiában, újságcikkben bemutatott 141 szimplicia (önálló hatóanyag) és kompoziták (összetett készítmények), a közel 100 oldal terjedelmű mutatók mögött több évtizedes kutatómunka áll.

Segesvár - A nemzeti emlékezet fontos helyszíne

A város, egykoron Nagy-Küküllő vármegye székhelye, a tizenkettedik század közepén II. Géza királyunk által betelepített szászok egyik fontos központja volt. A történelmi óváros 1999 óta a kulturális világörökség részét képezi, középkori vára a mai napig is ténylegesen lakott, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Segesvár jelenleg Európa legjobban megőrzött középkori városának tekinthető. Favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjárás idején elpusztult, később, már kőből, újjáépült, folyamatosan bővült és gazdagodott, annak ellenére, hogy Erdély drámai eseményektől igencsak terhes történelme során többször is a pusztítás áldozata lett. Nem csak háborús események viselték meg, de tűzvész és a pestisjárvány is. Mindennek ellenére Segesvár az erdélyi országrész egyik ékessége maradt, amelynek építészeti kultúrája, művelődési élete, mindig figyelemre méltó értékekkel gazdagította a régi Magyarország és Erdély történetét. 1506-ban, itt, a hegyi templomban köttetett meg a három erdélyi nemzet (magyar, szász és székely) második uniója. A város magyar kulturális életének meghatározó tényezője volt és ma is az Petőfi Sándor kultusza, hiszen a költő Segesvár közvetlen közelében esett el (vagy tűnt el), és a segesvári magyarság mindig igyekezett elevenen tartani emlékezetét.

Segesvár (románul: Sighișoara) ma municípium rangú város Maros megyében.

Segesvári románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.