Blog - Nemzetközi tendert hirdetnek az óváros helyreállítására

Aláírta a szerződést a segesvári polgármesteri hivatal és az Országos Örökségvédelmi Intézet a segesvári középkori vár helyreállításához szükséges dokumentáció elkészítésére. Ez alapján hirdetik majd meg a nemzetközi tendert az UNESCO-listára felvett középkori városmag helyreállítására. Az 1999 óta világörökségi helyszínként nyilvántartott segesvári vár restaurálására és állagmegőrzésére az UNESCO és a nemzetközi építészszervezet szabályzata alapján hirdetnek meg külföldiek jelentkezését is lehetővé tevő versenytárgyalást. Az egyik leglátogatottabb erdélyi és romániai turisztikai helyszínnek minősülő Segesvár történelmi városközpontja 1999 óta a Világörökség része, itt maradt fenn legösszefüggőbben az erdélyi szász épített örökség. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, ezeket 930 méter hosszú várfal köt össze, mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt, jelenleg múzeum. Híres zenélő óráján a 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, ezeket 1601-ben elrabolták, majd 1648-ban pótolták.

Segesvár - A nemzeti emlékezet fontos helyszíne

A város, egykoron Nagy-Küküllő vármegye székhelye, a tizenkettedik század közepén II. Géza királyunk által betelepített szászok egyik fontos központja volt. A történelmi óváros 1999 óta a kulturális világörökség részét képezi, középkori vára a mai napig is ténylegesen lakott, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Segesvár jelenleg Európa legjobban megőrzött középkori városának tekinthető. Favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjárás idején elpusztult, később, már kőből, újjáépült, folyamatosan bővült és gazdagodott, annak ellenére, hogy Erdély drámai eseményektől igencsak terhes történelme során többször is a pusztítás áldozata lett. Nem csak háborús események viselték meg, de tűzvész és a pestisjárvány is. Mindennek ellenére Segesvár az erdélyi országrész egyik ékessége maradt, amelynek építészeti kultúrája, művelődési élete, mindig figyelemre méltó értékekkel gazdagította a régi Magyarország és Erdély történetét. 1506-ban, itt, a hegyi templomban köttetett meg a három erdélyi nemzet (magyar, szász és székely) második uniója. A város magyar kulturális életének meghatározó tényezője volt és ma is az Petőfi Sándor kultusza, hiszen a költő Segesvár közvetlen közelében esett el (vagy tűnt el), és a segesvári magyarság mindig igyekezett elevenen tartani emlékezetét.

Segesvár (románul: Sighișoara) ma municípium rangú város Maros megyében.

Segesvári románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.